40%-os bővülés mellett is sereghajtó a szerbiai e-kereskedelem

Szerbia e-kereskedelme továbbra is jelentősen elmarad a közép-kelet-európai régió piacainak teljesítményétől. A 2021-es évben mutatott 40 százalékos növekedés ellenére a piac kicsi és fejletlen, ráadásul a teljes kiskereskedelmi forgalomból kisebb hányad valósul meg az online térben, mint a régióban jellemző.

Az Ekonom.hu által készített, részben big data kutatáson alapuló jelentés szerint Szerbia e-kereskedelmi teljesítménye 2021-ben megközelítette a 530 millió eurót. A magyar online piac ennek mintegy hat és félszerese, a nyugat-európai országok pedig népességarányosan ennél is nagyobb bevételeket képesek felmutatni.

Az Ekonom által közölt jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy Szerbia lakossága mintegy 6,9 millió fő, az aktív vásárlói bázis azonban nem haladja meg a 2 millió 360 ezer főt. Noha a szerb társadalom elöregedő társadalom, az aktív vásárlók átlagéletkora lényegesen alacsonyabb az európai 45 éves átlagnál, ami a digitális kultúra alacsony szintjére enged következtetni. A jelentés rámutat arra is, hogy a szerb internetes vásárlók átlagos költése 44 euró; ez mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabb a magyarországinál. A két ország teljesítményében mutatkozó különbséget elsősorban a vásárlási gyakoriság közötti különbség szolgáltatja. Míg a magyar online vásárló évente átlagosan 18 tranzakciót bonyolít, addig a szerb csupán 5,1-et.

A jelentés szerint a szerb lakosság műszaki cikkeket, ruházati és divattermékeket, számítástechnikai eszközöket, sportfelszereléseket, játékokat és FMCG termékeket vásárol a legszívesebben. Ezek sorrendje jellemzően a nemzetközi trendeket tükrözi. Jellemző a műszaki webáruházak piaci előnye; Szerbia esetében a WinWin, a Tehnomanija és a Gigatron Shop műszaki webáruházak a leginkább meghatározók, Magyarországon pedig a szintén műszaki termékek által fémjelzett eMAG.hu mondható piacvezetőnek.

Persze érdemes feltenni a kérdést, mi vezetett a szerbiai online kereskedelem ilyen fokú lemaradásához. Az említett elemzés szerint az elektronikus fizetések rendkívül alacsony aránya – csupán a fizetéskor történő bankkártyás tranzakciók aránya meghatározó – arra enged következtetni, hogy a webáruházak megoldásai és a lakosság bizalma még erősen javításra szorul.

Jelentős fékező hatást gyakorol a rendkívül gyenge logisztikai szektor, ami tulajdonképpen alkalmatlan (lenne) egy rendesen működő e-kereskedelmi piac kiszolgálására. Ráadásul hiányoznak a csomagátvevő automaták és egyéb megoldások, amelyek tehermentesíteni lennének képesek a hagyományos futárszolgálatokat. Ugyanakkor megállapítható, hogy az online értékesítést végző platformok nem kényszerítették ki a logisztikai szektor fejlődését. Számos vélemény szerint a szerbiai e-kereskedelem fejlődésének indikátorai a régió tőkeerős e-kereskedői lehetnek, amennyiben szolgáltatásfejlesztéssel és innovációval jelenhetnek meg a szerb piacon. Megfelelő exportterv és erős marketing birtokában a magyar e-kereskedők sikeressé válhatnak a kisebb piaci versennyel rendelkező Szerbiában.