A keresőoptimalizálás továbbra is az egyik legnépszerűbb marketingeszköz a webáruházak esetében. Gyakran halljuk, hogy a 10 millió SEO szakértő országa vagyunk, és nincs is ezzel semmi baj. A keresőoptimalizálás nem agysebészet, de elrontani nem érdemes. Mégis van némi hasonlóság!
Miért érdemes végigolvasni ezt az egészet? Becsapós kérdés, nem feltétlenül érdemes… Ne legyünk álszentek, a konkurencia segítése nem érdekünk… Viszont hiszünk abban, hogy a digitális „fejlettség” előtörése mindannyiunk érdeke, akik ezen a területen keressük a kenyerünket.
Összegyűjtöttünk egy rakás unalmas dolgot, amit legalább százan megírtak már, mert „tolni kő a kontentot”. Szó lesz olyan lehetőségekről is, amit soha nem csinálsz meg, mert Shoprenter vagy Unas webáruházad van, nem találsz ilyen beállítást és 3 perc alatt feladod. Vagy lemondasz róla, mert egyedi fejlesztésű a webáruházad, és a fejlesztőd túl sokat kér.
De lesz pár dolog, amit talán megcsinálsz. Sőt, talán időt szánsz, hogy megismerd a reguláris kifejezéseket és a másodlagos dimenziókat, így egyre pontosabban mérheted a tevékenységed eredményességét.
- A keresőoptimalizálás három lába
- Technikai SEO
- Tartalmi SEO
- Offsite SEO
- A webshop SEO szerepe a vevőszerzésben
- Nélkülözhetetlen eszközök
A keresőoptimalizálás három lába
A háromlábú székek sose billegnek. A keresőoptimalizálás valójában a technikai, a tartalmi és az offsite SEO együttese. Ha olvastál már bárkitől SEO blogot, netalán elmerészkedtél egy képzésre, ugorj néhány fejezetet!
Technikai SEO
Vigasztaljon a tudat, hogy soha nem lesz rendben a technikai SEO-d. És a konkurenciádé sem… Nem kell aggódni, a honlapod teljesítőképessége inkább kisebb részben függ a technikai megoldásoktól. Rossz hír azonban, hogy ezek esetében olyan hibákat is véthetsz, amelyek lenullázák az organikus forgalmad.
A technikai SEO-hoz olyan dolgokat sorolunk, ami a webhely feltérképezésével hozható összefüggésbe, de a mobil megjelenéssel kapcsolatos beállítások, a kanonikus elemek, vagy akár az SSL protokollok is ebben a körben említhetők. Ráadásul szót kell ejteni a webhelysebességről, ami fejlesztőknek és SEO szakértőknek egyaránt hatalmas örömöt tud okozni, de önmagában kevés eredménnyel kecsegtet. Lássuk, melyek a legfontosabbak!
Feltérképezés és indexelés
Először is, ha építesz egy rendes webáruházat, valami ilyesmit fogsz látni:
Ha nem nézel az adatok mögé, azt gondolhatod, hogy hatszoros forgalomtól esel el; javítod, és határ a csillagos ég… Vagy egyszerűen kilősz a napba! Kicsit később rájössz, hogy okkal van ennyi kizárt URL-ed (értsd: szürke szín a grafikonon).
Amikor feltérképezésről vagy indexelésről beszélünk, tulajdonképpen egy ciklusról van szó, ez pedig nagyjából így fest:
- felfedezés
- feltérképezés
- indexelés
- rangsorolás.
Egy kissé együgyű, de szemléletes példán keresztül mutatjuk be, mi is történik a honlapoddal ilyenkor. Ha nem éred be az egyszerűsített változattal és megy az angol, érdemes elolvasnod a Google hivatalos ismertetőjét.
Tételezzük fel, hogy feltöltesz egy új terméket a webáruházadba, ezzel új termékoldal és új URL jön létre. Ebben a pillanatban az adott oldal még nem jelenik meg a Google keresőben. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, végig kell fusson a fenti ciklus.
A keresők robotjai, pókjai, botjai (nevezzük, ahogy jól esik) folyamatosan pásztázzák a világhálót, és minden adatot elraktároznak, ami számukra ahhoz szükséges, hogy a lehető legjobb minőségű találati listát adják a felhasználók részére. A különböző keresőrobotok különböző módon működhetnek, de Magyarországon nem igazán érdemes a Google robotjain kívül másról beszélni. (Bevallom, a többiről amúgy sem tudok semmit.)
A Google esetében elsőként az úgynevezett felfedezés történik meg. Ennek az az alapfeltétele, hogy a Googlebot valamilyen módon rátaláljon magára az új oldalra: jellemzően hivatkozásokon keresztül, esetleg XML oldaltérképet használva érkezik. Ezzel nem vagyunk sokkal beljebb, de legalább megkezdődik a ciklus. A keresőrobot lerak egy virtuális címkét az URL mellé: „ezzel még teendő van”!
Ha nem tiltottuk meg a keresőrobotok számára a feltérképezést, folytatódik a ciklus, vagyis megtörténik a feltérképezés. A robot beolvas szinte minden elérhető információt az adott oldallal kapcsolatban; megnézi a közzétett tartalmat, a termékfotót, a forráskód sok-sok elemét… Tulajdonképpen mindent elraktároz, amit a felhasználó láthat a böngészőben, és annál sokkal többet is. Olyan információkat is társít az adott URL-hez, ami az adott webáruház értékéből, megbízhatóságából vagy forgalmából adódik.
Miután ez megtörtént, jöhet az úgynevezett indexelés. Ez valójában egy rendszerezési folyamat egy elképzelhetetlenül nagy adatbázisban. Ez teszi lehetővé, hogy a keresés során a felhasználó tizedmásodpercek alatt megkapja a választ a kérdésére, hiszen a Google-nek ilyenkor már csak a saját adatbázisából kell előhalásznia a szükséges információkat.
A rangsorolás tulajdonképpen a feltérképezés során gyűjtött információk alapján történt indexelés, valamint az aktuális keresőkifejezés függvénye. A rangsorolás mindig valós időben történik meg.
Ha egyszer megtörtént az indexelés, a Googlebot időnként vissza fog térni, hogy megnézze, mi történt az utolsó ittjárta óta. Ha módosul a tartalom, a robot is frissíteni fogja az adatbázist. Sőt, a felhasználói viselkedés és az adott URL „élete” alapján úgynevezett szignálokat társít az adott oldalhoz, amelyek előnyt jelenthetnek a rangsorolás során. Minél értékesebbnek ítél meg egy webáruházat, annál gyakrabban látogatja.
Az indexelés felügyelete a webáruházban
Egyáltalán nem cél, hogy a webáruházad minden URL-je indexelve legyen! Mondjuk, ez nem is reális cél, hacsak nem egy végletekig lecsupaszított oldalad van.
A gyenge minőségű URL-ek indexelésével csak azt érjük, hogy a Googlebot elhasználja az úgynevezett feltérképezési büdzsét, és olyan URL-ek maradnak ki a buliból, amelyekkel felhasználókat és tranzakciókat érhetnénk el.
Emlékszel még a fenti képernyőmentésre, ahol a vékonyka zöld sáv felett széles szürke tömb éktelenkedik? Ez van akkor, ha HELYESEN (!) kizárod a gyenge minőségű URL-eket noindex meta elemmel, de abban az esetben is szürkül a dolog, ha alternatív oldalt határozol meg megfelelő kanonikus elemmel. Nem kell mindig mindennek zöldnek lennie!
Az indexelés egy egyszerű noindex meta elemmel megtiltható. Az alkalmazása nagyon egyszerű. Abban eldöntése, hogy mikor kell alkalmazni, picit nehezebb.
Nincs egyértelmű javaslat, hogy kategóriaoldalak különböző sorrendezései, a szűrések által generált vagy a szabadszavas keresések által létrehozott URL-ek indexelve legyenek-e. Az általános „jótanács” szerint ezeket ki „lehet” vagy ki kell zárni az indexelésből, de a termékszám, a faceted navigáció mennyisége vagy a belső keresőmotor működése felülírhatja az általános szabályokat. Ráadásul alternatív megoldásként ott van a kanonikus elem, amiről még ejtünk néhány szót.
Nofollow attribútumok
A nofollow attribútum használatára csupán azért érdemes kitérni, mert olyan elemről van szó, amit gyakran félreértenek, illetve indokolatlanul és helytelenül használnak.
A kifejezés az angol „ne kövesd” felszólításból ered, és természetesen a keresőrobotoknak szól. Ha egy hivatkozás nofollow attribútumot tartalmaz, abban az esetben a keresőrobot nem folytatja az útját az adott linken keresztül, elméletileg… Gyakorlatilag pedig vagy folytatja vagy nem, tehát a nofollow attribútum sokkal inkább ajánlás, mint parancs.
Ha egy tartalomra vezető hivatkozást ilyen attribútummal látunk el, a linkelt URL továbbra is indexelhető marad, vagyis ez az elem nem azonos a noindex utasítással.
A nofollow attribútum tehát olyan hivatkozások jelölésére szolgál, amelyeket valamilyen okból létre kell hoznunk, de a hivatkozott céloldal nem rendelkezik a felhasználó számára értékes tartalommal. (A SEO szempontok kicsit beleszólnak a dologba; a legtöbbször olyan esetben látunk el nofollow elemmel egy hivatkozást, ha a céloldalt nem szeretnénk erősíteni…)
2020. március 2-án fontos változások léptek életbe. Ettől a naptól kezdve a nofollow linkeket a Google feltérképezési és indexelési célból is alkalmazza.
Mindeközben két új attribútum is bevezetésre került. Az egyik a „sponsored”, amivel értelemszerűen a hirdetésekben, PR cikkekben szereplő hivatkozásokat kell (értsd: kellene) jelölni. A másik az „ugc”, amit a felhasználók által generált tartalmak esetében alkalmazunk.
Canonical, azaz a kanonikus elem
A canonical az előnyben részesített verzió jelölésére alkalmas elem, ami a forráskód <head> fejrészében kaphat helyet. Amennyiben nem jelölünk meg más kanonikus URL-t, a Google az adott oldalt minősíti eredetinek, ha valóban az.
Sajnos nagyon sok helyen azt olvashatjuk, hogy a canonical az eredeti tartalmat jelöli, de ez badarság. A félreértés abból adódik, hogy a kanonikus elem alkalmas a külső források megjelölésére (legalábbis létezik ilyen ajánlás), saját webhelyen belül azonban egyértelműen az előnyben részesített verziót kell jelölni.
A kanonikus elemek épp a webshop SEO-ban jutnak fontos szerephez, ahol a termékeket sokféle sorrendben listázzuk (ABC sorrendben, ár szerint növekvő vagy csökkenő sorrendben, akciók szerint, legújabbak elöl megjelenítve…), sőt, az egy lapon megjelenített termékek számát is választhatóvá tesszük, ezzel még több olyan listaoldalt létrehozva, amelyek tulajdonképpen önmaguk duplikációi. A canonical alkalmas arra, hogy megmondjuk a Google-nak, melyik verziót preferáljuk, így a céloldali organikus forgalom ott landol, ahol szeretnénk, ráadásul mentesülünk egy rakás gyenge minőségű duplikációtól.
SSL/HTTPS
Először tisztázzuk, mi az a HTTPS. Pár évvel ezelőtt még sima http:// jelölést láttunk az URL-ek elején; ez a weben használt információátviteli protokoll, a HyperText Transfer Protocol nevéből származik. A HTTPS pedig ennek a biztonságos verzióját jelöli, ami titkosító/autentikáló SSL (Secure Sockets Layer) vagy TLS réteggel rendelkezik. Ebből elég annyit megjegyezni, hogy a HTTPS-nek a biztonsághoz van köze…
A biztonság kérdése azoknál a webhelyeknél bír nagy jelentőséggel, ahol személyes adatokat, és legfőképpen bankkártyaadatokat kezelnek. Úgy bizony, többek között a webáruházaknál!
Azt is nagyon fontos tudni, hogy vegyes tartalmak nem minősülnek biztonságosnak. Akkor beszélünk vegyes tartalomról, ha egy https weboldal http tartalmakat is betölt.
Oké, de hogyan érinti mindez a keresőoptimalizálást, illetve milyen jelentőséggel bír a webáruház SEO során? A Google kommunikációja szerint a HTTPS használata önmagában egy minőségi mutató, így két megegyező honlap esetén a biztonságos kerülne előrébb a találati listán. (Ezzel az értelmezhetetlen példával arra utalnak, hogy a biztonságos protokoll használata pozitív rangsorolási tényező.)
A Google egyértelművé tette, hogy a HTTPS használata kiemelten fontos, a rangsorolásban betöltött jelentőségét is egyre magasabb szintre szeretnék emelni. Ebben a kérdésben a SEO szempontok egyáltalán nem fontosak: a HTTPS/SSL megoldásokat a felhasználók adatainak védelmében kötelező használni! Nem eldöntendő kérdés…
Webhelytérkép
A webhelytérkép körül sok a félreértés, ezért érdemes alaposabban megismerkedni vele. Általánosságban elmondható, ha a webáruház különböző oldalai megfelelően linkelnek egymásra, abban az esetben a Google könnyedén feltérképezi a webhelyet. Sok-sok aloldal esetén azonban a feltérképezés ilyen jellegű segítése hasznosnak bizonyulhat.
A webhelytérkép elkészítése nem garantálja, hogy minden beküldött aloldal indexelésre kerül. A Google nem feltétlenül támaszkodik a feltöltött listára, a feltérképezés ütemezése a saját algoritmusa szerint történik. Ugyanakkor elmondható, hogy a webhelytérképet egyszerű létrehozni és feltölteni, így nincs okunk kihagyni ezt a lépést. A megléte miatt semmilyen negatív hatás nem érhet bennünket.
A Google ajánlása szerint elsősorban akkor kell webhelytérképet használnunk, ha a webhely kifejezetten nagy. A „kifejezetten” persze nem egy SI-mértékegység, de ebben az értelmezésben a soktermékes webáruházak már kifejezetten nagynak minősíthetők.
Abban az esetben is hasznos a webhelytérkép feltöltése, ha a weboldal/webáruház olyan tartalmakkal is rendelkezik, amelyekre nem mutatnak belső linkek, vagy azok csak több kattintás után érhetők el. Ez önmagában strukturális hibát feltételez, amire a webhelytérkép csakis a feltérképezés tekintetében lehet megoldás, az UX/UI szempontok más lapra tartoznak…
Új honlapok/webáruházak esetén erősen ajánlott webhelytérképet alkalmazni. Amikor létrehozunk egy webhelyet, nem rendelkezik külső hivatkozásokkal, így a Google „természetes” indexelési ciklusa csak lassan és nehézkesen megy végbe, vagyis hosszú napokat vagy akár heteket kell várnunk, mire a webáruházunk lényegi oldalai indexbe kerülnek. Ezt gyorsíthatjuk fel egy webhelytérkép segítségével…
Bizonyos esetekben valójában nincs szükség webhelytérképre. Ha a honlapunk összességében csupán 2-300 vagy ennél is kevesebb aloldalból áll, illetve ezek az oldalak linkek formájában hivatkoznak egymásra, egyszerűen nincs ilyen fájlra. Ha a főoldalról egyszerű kattintással elérhető minden fontos tartalom, nem fordulhat elő feltérképezési hiba. Ha a Google mégsem térképezi fel a tartalmakat, akkor annak nem az az oka, hogy nem képes rá, hanem az, hogy nem akarja.
Mire figyeljünk?
A webhelytérképet XML formátumban kell feltöltenünk:
<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<urlset xmlns="http://www.sitemaps.org/schemas/sitemap/0.9">
<url>
<loc>http://www.example.com/foo.html</loc>
<lastmod>2018-06-04</lastmod>
</url>
</urlset>Látható, hogy a fájlok elérési útvonalát abszolút (teljes) URL használatával adjuk meg. Amennyiben a fájlok száma meghaladja a 50 ezret, daraboljuk őket, több különálló webhelytérképet létrehozva.
(Valójában nem feltétlenül kell XML formátumot használnunk… Amennyiben a feltérképezésre váró fájlok között kizárólag weboldal URL-ek szerepelnek, használhatunk text fájlt, ahol soronként helyezzük el a fájlok abszolút URL-jét. Emellett RSS, mRSS és Atom feed-ek is szolgálhatnak webhelytérképként, de webáruházak esetén ezek nem jelentenek alternatívát.)
Ennél összetettebb megoldásra abban az esetben van szükség, ha többnyelvű webáruházat szeretnénk működtetni.
-x-
Offsite SEO
Offsite SEO alatt a keresőoptimalizálásnak azon területeit értjük, amelyek a weboldalunkon kívül valósulnak meg; a gyakorlatban ez linképítést vagy linkmarketinget jelent. A két fogalom között nincs érdemi különbség, a linkmarketing talán jobban hangzik egy üzleti ajánlatban.
A linképítés a keresőoptimalizálás elhagyhatatlan része, ez teljes mértékben igaz a webshop SEO-ra. Ha versenyképes organikus forgalom elérése a cél, mindenképpen foglalkozni kell ezzel a területtel.
Google Pingvin algoritmus
„Klasszikus” értelmében a Pingvin algoritmus már a múlt, de érdemes megismerni az irányelveit, hiszen megváltozott formában velünk maradt.
A Google 2012. április 24-én jelentette be, hogy újabb lépést tettek a találati lista minőségének javítása felé vezető úton: elindították a Pingvin algoritmust. Az első években a Pingvin egy időszakosan futó büntetőalgoritmus volt; a célja a manipulatív linképítés felderítése és szankcionálása lett. Ha egy webhely jellemzően rossz minőségű mesterséges hivatkozásokkal rendelkezett, netalán ezek esetében a hivatkozások szövege is manipulatívnak látszott, nagy valószínűséggel büntetés következett be. A Pingvin büntetés gyakran 50-90%-os organikus forgalomcsökkenéssel járt.
A Pingvin algoritmus előtt a linképítés jellemzően linkkatalógus-regisztrációkat jelentett. Akkoriban 600-700 hazai linkkatalógus várta az ajánlásokat; kellett írni 600-700 különböző vagy különbözőnek tűnő szöveges ajánlást és be kellett küldeni őket a megadott felületen keresztül. Sőt, még szinonima-alapú szöveggenerátorok is léteztek. Például, készítettünk egy ilyen sémát:
A_szakemberek|mesterek|mesteremberek_előszeretettel|szívesen|gyakran_használnak|alkalmaznak_fekete|sötét színű_tartozékokat.|kiegészítőket.
A séma alapján a szoftver tetszőleges számú véletlenszerűségen alapuló mondatot generált, például: „A szakemberek előszeretettel alkalmaznak fekete kiegészítőket.” vagy „A mesterek szívesen használnak sötét színű tartozékokat.”
Habár nagyobb számú szinonima használata esetén ezzel a módszerrel csaknem végtelen számú variációt lehetett előállítani, a szövegek igencsak magyartalanra sikeredtek. Igaz, senki sem olvasta őket, hiszen egyetlen céljuk volt: a találati lista manipulálása.
2012 utáni években több Pingvin algoritmusfrissítés (adatfrissítés) történt, majd 2015 őszén bejelentették, hogy jön a folyamatosan működő Pingvin, vagyis a linkekre vonatkozó büntetőalgoritmus a fő algoritmus részeként lesz értelmezhető.
Noha a Pingvin körüli kommunikáció azt vetíthette előre, hogy a büntetőalgoritmus akár napok alatt szankcionálhatja a manipulatív linképítést, illetve a büntetés okainak megszüntetése után hamar visszakaphatjuk az eredeti helyezéseinket, ez nem így történt. A gyenge minőségű hivatkozások ma már inkább kidobott pénzt és időt jelentenek, de büntetést általában nem vonnak maguk után; ez valószínűleg annak tudható be, hogy a Google nem tudott teljes bizonyossággal különbséget tenni a manipulatív szándék és a negatív SEO („ártsunk a konkurenciának”) között.
Linképítés a jelenben
A linképítés célja olyan hivatkozások létrehozása (vagy létrejöttének segítése), amelyek a saját weboldalunkra mutatnak. Az alapelv szerint minden egyes hivatkozás egy-egy „szavazat”.
A linképítés vagy linkmarketing olyan marketingeszköz, amely többféle csatornán juttathat bennünket forgalomhoz.
- A linkmarketing a márkaépítés eszköze; amennyiben az adott tartalmat sokan olvassák, a cikk PR értéke is jelentős lehet. A rögzült márkanév direkt forgalmat eredményez, ami a webáruházak egyik legmagasabb konverziós rátával rendelkező forgalmi forrása. Az ismert márkanevek előnyt élveznek a találati listán is, ahol magasabb átkattintási arányt képesek elérni, mint az ismeretlen versenytársaik.
- Magas látogatottság esetén a cikkekben elhelyezett hivatkozásokon keresztül érkező látogatottság is hozhat néhány tranzakciót.
- A legnagyobb hozadéka mégis az organikus forgalomra gyakorolt pozitív hatása; a megbízható webhelyekről érkező hivatkozásoknak köszönhetően a Google magasabb értéket tulajdonít a honlapunknak.
Linképítési módszerek webshop SEO-hoz
Linket szerezni nem könnyű; minél kisebb a marketing költségvetés, annál nehezebb hatékony munkát végezni. Ráadásul szem előtt kell tartani, hogy a Google kizárólag a természetes linképülést tartja elfogadhatónak, ami egy 10 milliós országban csaknem lehetetlen küldetés. Összefoglaljuk, melyek a legáltalánosabb módszerek, illetve leírjuk azok kockázatát is.
Katalógus linképítés
A katalógusokról ejtettünk néhány szót a Google Pingvin algoritmus ismertetőjében. 2012 előtt virágzott ez a terület, más megoldásokra nem is igazán volt szükség, illetve nem volt igény a megrendelők részéről.
Akkoriban Magyarországon mintegy 600-700 szöveges linkkatalógus működött, illetve a Startlap-féle linkgyűjtők is várták az ajánlásokat. Időközben a linkkatalógusok kikoptak a köztudatból; ha létezik is néhány, kérdéses, hogy megtörténik-e az ajánlások jóváhagyása. Mivel a katalógusok mindenféle ömlesztett témával foglalkoznak, nem képesek relevanciát képviselni. Ráadásul jól azonosíthatóan linkgyűjtők, ezáltal manipulatív célokat szolgálnak.
Ajánljuk? Határozottan nem.
Újraregisztált domainek alatt létrehozott oldalak
Gyakorlatilag nem sokban különböznek a katalógusoktól, sokan mégis „prémium linképítésként” emlegetik. A recept egyszerű: regisztrálj néhány lejárt domaint, ami legalább közepesen magas technikai mutatószámokkal rendelkezik, húzz fel mögé egy alapszintű WordPress oldalt, majd nevezd el „prémium PR cikkes” oldalnak.
Habár látszólag a technikai mutatószámok (pl.: Domain Authority) egy ideig megmaradnak, az eredeti tartalommal együtt minden érték elveszik. Így az újonnan felépített honlap valóban egy értéktelen katalógus. A prémiumhoz és a PR-hoz semmi közük.
Ajánljuk? Határozottan nem.
Privát bloghálózatok
A privát bloghálózatok – angol nevükön az úgynevezett PBN-ek – esetében már kissé bonyolódik a helyzet. Noha a Google rendszeresen szót emel az ilyen típusú megoldások ellen, el tudunk képzelni olyan oldalakat, amelyek megfelelnek a minőségi elvárásoknak.
Ha feltételezzük, hogy valaki kellő mennyiségű szabadidővel rendelkezik és több minőségi blogot vezet, ahol kizárólag hasznos és értékes tartalmak jelennek meg, az ilyen típusú linkelés bőven az elfogadható kategóriába esik. Persze a történethez tartozik, hogy kizárólag a linkelés lehetőségéért minőségi blogokat működtetni irreálisan nagy ráfordítás.
A legtöbbször szó sincs minőségi tartalomgyártásról, csupán a link elhelyezése a cél. Így ezek a megoldások teljesen értéktelenek; ha ideig-óráig támogatják is a SEO-t, előbb-utóbb a teljes hálózat megy a virtuális levesbe.
Ajánljuk? Inkább nem.
Partnerkapcsolatok
Habár a Google szemében a partnerek oldalain elhelyezett linkelő tartalmak feketekalapos technikának minősülnek, a valóságban jól működő módszert jelentenek.
Amennyiben megtaláljuk a minőségi honlapokat működtető partnereket, és vállalják, hogy a minőségi tartalomért cserébe hivatkoznak ránk, egészen értékes linkekhez juthatunk. Két probléma rendszeresen felmerül a módszerrel kapcsolatban; nehezen találunk releváns oldalakkal rendelkező partnereket, illetve nehezen magyarázhatjuk el nekik, hogy egy ilyen ügylet mindkét félnek előnyös.
Ajánljuk? Feltételekkel igen.
PR tartalmak szerkesztőséggel rendelkező oldalakon
A nagy forgalommal, illetve szerkesztőséggel rendelkező híroldalak, tematikus magazinok rendkívül erős hivatkozást képesek adni, de ritkán linkelnek önszántukból. Szerencsére van megoldás. Mára a linkkel ellátott PR tartalmak a keresőoptimalizálás, illetve a webáruház SEO fontos sarokkövét képezik; habár ezek fizetett linknek minősülnek, minőségi szempontokat figyelembe véve teljes értékű hivatkozások szerezhetők ilyen módon.
A linképítésnek ez a fajtája nem tévesztendő össze azokkal a „PR cikkes” megoldásokkal, amelyek linkelés céljára megvalósult oldalakon történnek, így teljesen értéktelenek.
Ajánljuk? Feltételekkel igen.
Sajtóközlemények és kreatív tartalmak
A sajtóközlemények és a kreatív tartalmak kiküldése az egyik legütősebb fegyver lehet a webáruházak kezében, azonban ennél a módszernél nincs garantált megjelenés. A nem kellően érdekes tartalmak eltűnhetnek az email fiókok mélyén. A kreatív témaválasztás, az aktualitás és a részletes kidolgozás lehet a kulcs a sikerhez.
Ajánljuk? Igen.
Jó és rossz linképítés
A felsorolt linképítési módszerek különböző kockázattal rendelkeznek. Léteznek egyértelműen elutasított megoldások, és természetesen léteznek olyan módszerek is, amelyek bátran alkalmazhatók. Ráadásul van egy „szürke zóna” is, amely esetében a kockázatot inkább a kivitelezés módja hordozza magában.
A manipulatív, tisztességtelen módszereket az angol szleng feketekalapos linképítésnek nevezi, utalva a törvényen kívüli western hősök fekete kalapjára. Nem csak az általunk nem javasolt módszerek tartoznak ebbe a körbe, hanem a hacker-szintű megoldások is; mások honlapjait feltörni és azokon hivatkozásokat elhelyezni nem tisztességes dolog… De azokat a kevésbé agresszív megoldásokat is ide soroljuk, amelyek egyértelműen szembemennek a Google irányelveivel.
Tagadhatatlan, hogy egyes feketekalapos technikák működnek és elősegítik az organikus keresési forgalom növekedését, azonban ez nem tart örökké; előbb vagy utóbb jön a szankció, ami az organikus forgalom jelentős csökkenését vonja maga után. Mondani sem kell, ez mennyire súlyos csapás lehet egy webáruház esetében.
A fehérkalapos módszerek alkalmazása esetén azonban nem kell aggódnunk. Habár mindennemű beavatkozás bizonyos értelemben ellenkezik a Google ide vonatkozó irányelveivel, a minőségi offsite tartalomgyártás és tartalomszolgáltatás tökéletesen kockázatmentes megoldás. Épp ezért nem beszélhetünk kizárólag linképítésről vagy linkmarketingről, hiszen az a gyakorlatban ez nem csak a hivatkozásokról szól, hanem a márkaépítésről, a márkabizalomról, illetve webáruházak esetén gyakran termékbevezetésről is.
Kérdéseket elsősorban a „szürkekalapos” megoldások vethetnek fel, ráadásul érdemes szem előtt tartani, hogy a szürke zóna kifejezetten széles. Azokat a módszereket soroljuk ide, amelyek törekszenek a tiszta megoldások látszatát kelteni, mégsem felelnek meg maradéktalanul a minőségi irányelveknek. Jellemzően vásárolt linkmegjelenések, partnerkapcsolati linképítés tartozik a szürke zónána.
Az épített linkek tulajdonságai
Ezidáig nagyrészt arról esett szó, hogy a linket adó webhely minősége mennyire meghatározó a hivatkozás értékét tekintve. Fontos tudni azonban, hogy maga a link egyéb tulajdonságokat is hordoz.
A relevancia
Az egyik legfontosabb tulajdonság az úgynevezett relevancia, kérdés azonban, mit tekintünk annak. Optimális esetben a linkelő és a linkelt webhely szoros relevanciában áll egymással; például egy autófelszerelést és kiegészítőket forgalmazó webáruház számára tökéletes relevanciát képes biztosítani egy online autós magazin.
Az oldalszintű relevancia jelenti a következő szintet. Maradjunk az autós webáruháznál; ebben az esetben a linkelő webhely egy férfimagazin, ami rendelkezik autós tartalmakkal is. A linket tartalmazó cikk autós témát boncolgat, így teljesen hasznos és releváns egy ilyen hivatkozás.
A relevancia legalacsonyabb szintje a szűk szövegkörnyezet. Képzeljünk el egy életmód magazint, ami érthető módon egyáltalán nem tartalmaz autós témákat, sőt a linket biztosító cikknek sincs sok köze az autókhoz; az atkák elleni védekezés érdekében időnként alaposan ki kell tisztítanunk a kocsit, jó szolgálatot tesz egy autóporszívó… És lőn, itt egy link… A webhely nem releváns, a cikk nem releváns, de a szűk szövegkörnyezet igen.
Végezetül meg kell említeni azokat az eseteket, amikor a link környezete semmilyen relevanciát nem mutat a linkelt tartalommal. Ez leggyakrabban egyszerű linkes „hirdetések” esetében fordul elő, amikor semmi más nem történik, csak kihelyeznek egy linket. Ezek SEO szempontból gyakorlatilag teljesen hasztalanok.
Horonyszöveg
Horonyszöveg alatt azt a szövegrészt értjük, ami kattintható; pl: Horonyszöveg, itt ugye a horonyszöveg a horonyszöveg… A linképítés során maga ez az egyik legfontosabb információ a keresőrobot számára, emiatt az offsite SEO egyik „alapeszköze” is. Ha a webáruház keresőszóval szeretnénk elöl szerepelni a Google találati listáján, abban az esetben – rossz logika szerint – olyan linkeket kell építenünk, aminek ez a horonyszövege, vagy legalább tartalmazza ezt a kifejezést.
Ha így teszünk, egészen biztosak lehetünk benne, hogy a Google felfedezi a manipulatív szándékot. Természetes linképülés során a horonyszövegek gyakran URL-ek, vagy „itt találod” stílusú szövegek. Cseppet sem életszerű, hogy a valódi felhasználók, bloggerek, fórumozók, újságírók mind-mind kulcsszavas horonyszöveget választanak.
Attribútumok
A nofollow attribútumról már írtunk az egyik korábbi fejezetben. Linképítés, vagyis külső linkek esetében is ugyanazt a szerepet tölti be; ha egy link ilyen attribútummal rendelkezik, SEO szempontból értéktelen. Jellemzően ilyen hivatkozásokat helyezhetünk el a fórumokban, cikkek alatti komment szekciókban, wikipédián…
Érdemes tudni, hogy 2020. március 2-án bevezetésre került a „sponsored” attribútum, amivel értelemszerűen a hirdetésekben, PR cikkekben szereplő hivatkozásokat kell (értsd: kellene) jelölni. De ezt is említettük korábban.
Időbeliség
Az időbeliség nehezen megfogható téma a linképítésben. Természetes, hogy a Sziget fesztivál honlapjára az esemény előtti időszakban hivatkoznak, ahogy a Black Friday oldalak is novemberben juthatnak legkönnyebben természetes linkekhez.
Nem ellenkezik a természetességgel, ha egy oldal rövid idő leforgása alatt több hivatkozó webhellyel gyarapodik. Elképzelhetők esetek, amikor egy termék vagy szolgáltatás valamiért érdekessé válik, felkelti a felhasználók és a média figyelmét… Ezt természetesen a Google sem bünteti, sőt. Probléma abban az esetben merülhet fel, ha egyéb tulajdonságok természetes beavatkozásra utalnak; az esetek túlnyomó többségében a linkelő webhelyek minőségén bukik a dolog. Ha a szerkesztőségekkel rendelkező lapok nem tartanak közlésre érdemesnek egy hírt, de a kevés tartalommal működő alacsony minőségű honlapok tömegével hozzák le, az nem természetes.
Összességében, az időbeliség olyan tulajdonság, ami miatt nem kell aggódni, ha minőségi megjelenítőket használunk; ha pedig a megjelenítők alacsony minőséget képviselnek, úgyis mindegy, a link értéktelen.
